Sárisáp község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Dorogi kistérség
Lakosság: 2949 fő
Terület: 14.46 km²
Népsűrűség: 203,94 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 33

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajnaközött fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.

Nevének eredete

Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette. Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett "Sár" víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.

A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkor-i ember nyomait, és egy bronzkor-i földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek akörnyéken. Itt ált valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedetfizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövi-től északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét az 1700-as években itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A II. Világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákia-ba, Nyitrabánya-ra, mai nevén Handlová-ba és környékére.

Nevezetességei

Római katolikus templom: – Barokk stílus-ú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
Plébánia: – A középkor-i eredetű épület 1332-37 között épült.
Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Források

Történelmi lapok 1876.
Győrffy György: Esztergom vármegye.
Dl. 615.

Következő községek

További községek